|
8. fejezet
1Amikor lejött a hegyről, nagy sokaság követte őt, 2és íme, odament egy leprás, leborult előtte, és ezt mondta: "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz." 3Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és ezt mondta: "Akarom. Tisztulj meg!" És a lepra azonnal letisztult róla. 4Ekkor
így szólt hozzá Jézus: "Vigyázz, senkinek se szólj, hanem menj el,
mutasd meg magadat a papnak, és ajánld fel az áldozati ajándékot,
amelyet Mózes elrendelt, bizonyságul nekik." 5Amikor Jézus Kapernaumba érkezett, odament hozzá egy százados, és kérte: 6"Uram, a szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyű kínjai vannak." 7Jézus így szólt hozzá: "Elmegyek, és meggyógyítom." 8De
a százados ezt felelte rá: "Uram, nem vagyok méltó arra, hogy
hajlékomba jöjj, hanem csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám. 9Mert
én is hatalom alatt álló ember vagyok, és nekem is vannak alárendelt
katonáim. Mondom az egyiknek: Menj el! - és elmegy, a másiknak: Jöjj
ide! - és idejön, vagy szólok a szolgámnak: tedd meg ezt! - és
megteszi." 10Amikor
Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: "Bizony,
mondom néktek, senkiben sem találtam ilyen nagy hitet Izráelben. 11De
mondom néktek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és
asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek
országában; 12akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat, kivettetnek a külső sötétségre, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás." 13A századosnak pedig ezt mondta Jézus: "Menj el, és legyen a te hited szerint." És meggyógyult a szolga még abban az órában. 14Amikor Jézus Péter házába ment, látta, hogy annak anyósa fekszik és lázas. 15Jézus megérintette a kezét, és elhagyta az asszonyt a láz, az pedig felkelt, és szolgált neki. 16Amikor
este lett, sok megszállottat vittek hozzá, ő pedig szóval űzte ki a
tisztátalan lelkeket, és minden beteget meggyógyított, 17hogy beteljesedjenek az Ézsaiás próféta által mondottak: "Erőtlenségünket ő vette el, és betegségeinket ő hordozta." 18Amikor Jézus meglátta maga körül a sokaságot, úgy rendelkezett, hogy keljenek át a túlsó partra. 19Egy írástudó odament, és így szólt hozzá: "Mester, követlek, akárhová mégy." 20Jézus
így válaszolt: "A rókáknak van barlangjuk és az égi madaraknak van
fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania." 21Egy másik tanítvány pedig ezt mondta neki: "Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az apámat." 22De Jézus így szólt hozzá: "Kövess engem, és hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat!" 23Amikor beszállt a hajóba, követték őt a tanítványai. 24És íme, nagy vihar támadt a tengeren, úgyhogy a hajót elborították a hullámok. Ő pedig aludt. 25Tanítványai odamentek hozzá, felébresztették, és ezt mondták: "Uram, ments meg minket, elveszünk!" 26De
ő így szólt hozzájuk: "Mit féltek, ti kicsinyhitűek?" Majd felkelt,
ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és nagy csend lett. 27Az emberek pedig elcsodálkoztak, és ezt mondták: "Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?" 28Amikor
a túlsó partra, a gadaraiak földjére ért, két megszállott ment elé,
akik a sírboltokból jöttek elő, és nagyon veszélyesek voltak; annyira,
hogy senki sem tudott miattuk végigmenni azon az úton. 29És egyszerre felkiáltottak: "Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket?" 30Tőlük távolabbra volt egy legelésző disznónyáj, 31azért ezt kérték tőle az ördögök: "Ha kiűzöl minket, küldj a disznónyájba." 32Ő
pedig ezt mondta nekik: "Menjetek!" Akkor azok előjöttek, és belementek
a disznókba. És íme, a meredekről a tengerbe rohant az egész nyáj, és
beleveszett a vízbe. 33A pásztorok pedig elfutottak, bementek a városba, és elhíreszteltek mindent, azt is, ami a megszállottakkal történt. 34Akkor azután az egész város kiment Jézus elé, és amikor meglátták, kérték, hogy távozzék el határukból.
7. fejezet
9. fejezet
|
Kedvencek közé
